Mélyég asztrofotózás kezdőknek

Nos, eltelt egy kis idő az előző posztom óta, azóta némileg továbbfejlesztettem az asztrofotós tudásom és a felszerelésemben is beújítottam néhány darabot. A következőkben a saját tapasztalataim osztom meg mélyég objektumok fotózás kapcsán, milyen problémákkal szembesültem mint kezdő és mire érdemes odafigyelni. Ha valakinek a mélyég objektum fogalom esetleg nem mondana semmit, akkor az nem mást takar mint csillaghalmazokat, galaxisokat és csillagködöket, mint például a balra látható Orion-köd vagy a lejjebb látható Androméda galaxis.

Mindenekelőtt, nézzük mi változott a felszerelésemben:
Először is, beszereztem egy EQ-5 GOTO mechanikát, ami két okból volt szükséges: egyrészt ennek a mechanikának a vezetése jóval precízebb, a motorok sokkal pontosabbak mint az EQ-3+óragép páros, másrészt a GOTO-nak köszönhetően nagyságrendekkel gyorsabbá vált a mélyég objektumok megtalálása, mint csillagtérképek segítségével. Sajnos ezek az objektumok legtöbbször olyan halványak, hogy a keresőtávcsőben sem látszanak, de még az okulárban is csak halovány fehéres pacák, így ami GOTO-val egy pár perces manőver, az GOTO nélkül bizony jelentős időt tud elvinni.

Ezen felül a mélyég fotózáshoz be kellett szereznem egy tükörreflexes fényképezőgépet, így végül egy Canon 350D mellett döntöttem, ami mint később kiderült jó választás volt. Mivel egyébként az asztrofotózás kellékeinek az ára elég magas, én szinte mindenből használtat szereztem be, mivel igy jelentős összeget tudtam megspórolni, másoknak is azt tudnám tanácsolni, hogy célszerű megfontolni a használt cuccok beszerezését mielőtt horror összegeket adna ki egy olyan hobbira, ami esetleg nem jön be neki.

Maga a távcső maradt a régi jól bevált, egy SW 150/750-es tubust használok. Ezen felül beszereztem egy pótakksit a Canon-hoz, illetve egy 4GB-os memória kártyát is, mivel a raw képek igen sok helyet foglalnak (kb. 50MB/kép). Ami hasznos kütyübe még beruháztam, az egy programozható távkioldó ami kb. 10e forintos áron beszerezhető és mint nevéből is látszik, képes arra hogy a beállított időközönként megadott idejü expozícióval képeket készítsen. Ezt az ember leginkább akkor tudja értékelni, amikor egy fogcsikorgató hideg, ámde hihetetlenül tiszta téli éjszakán akar néhány tucat képet készíteni egyenként 2 perces expozícióval. Nincs is ilyenkor jobb, mint a meleg szobában egy forró teát szürcsölgetni miközben a felszerelésünk automatikusan készíti a képeket.

Távkioldó kapcsán érdemes egyébként alaposan kutatni a neten, mert a gyári távkioldó a Canon-okhoz rendkívül drága, az én 350D gépemhez egyébként egy TM-C1-es típus való, amit én itt tudtam beszerezni a legolcsóbban (amúgy 30-40e Forintba kerülnek…). Utólag annyi átalakítást kellet eszközölnöm, hogy a 3 vezetékből – ami a mini jack dugó felé megy –  kettőt össze kellett kötnöm, valószínűleg az egyik belőle a fókuszáláshoz kellett volna, ami viszont nekem gondot jelentett az asztrofotózások során. A két vezetéket találomra is eltalálhatjuk, de egyébként a fekete színű a föld, tehát a másik kettőt kell összekötni.

Ezek után nem volt más dolgom, mint a GOTO pontos betanítása után összerakni a felszerelést, ráállni a megfelelő objektumra és elkészíteni a szükséges képeket. Az én tapasztalatom alapján a fenti mechanika külső korrekció nélkül pontos pólusra állással kb. 2-3 perces expozíciós idejű képeket tesz lehetővé, ezt követően már nagyon látványos lesz a csillagok bemozdulása. Ha valaki ennél hosszabb expozíciós időre vágyik akkor ahhoz külső vezetőtávcső szükséges. Én egyenlőre erre még nem ruháztam be, ez majd egy harmadik fázis lesz.

Képekből alapvetően “szokásos” képeket szükséges elkészítenünk, én általában 5-6 light képet készítek egy objektumról, plusz 2-3 flat képet és 2-3 dark képet, de természetesen érdemes minél több képet készíteni, annál jobb lesz az átlaguk.

Ha a képeink készen vannak akkor nincs más hátra, mint az utólagos digitális feldolgozás, amire rengeteg ingyenes és fizetős szoftver van, én általában az egyszerűen használható DeepSkySteckert használom a képet összerakásához,és természetesen a további utómunkákhoz még használható a Photoshop/Gimp stb, ki mihez érez késztetést.

És akkor az én főbb észrevételeim/tapasztalataim:

A legelső és legfontosabb:

Muszáj beszerezni a minimálisan szükséges felszerelést, ha ebbe az irányba indulunk, mert hiába próbáljuk meg fejleszteni a mélyég fotózásra alkalmatlan cuccot, az csak a pénzt viszi el illetve nem kevés munkát és idegességet is okozhat.

Hogy néhány példát is mondjak említésképpen: a klasszikus kompakt digitális fényképezőgépek nem alkalmasak mélyég asztrofotózásra, ehhez DSLR szükséges (vagy direkt erre a célra kifejlesztett kamera, de ez a drágább). Épp ezért felesleges hozzájuk bármiféle kameradaptert és hasonlókat venni, mert az nem sokat fog változtatni a képen, cserébe elvisz egy csomó pénzt. Vagy neki lehet állni egy gyenge mechanikát erősebbé, precízebbé tenni (pl. csapágyakat cserélni benne), de ez megint csak rengeteg munka, idő, anyagbeszerzés és a végén ott fogunk állni mintha lecseréltük volna egy erősebb mechanikára (illetve nem ugyanott, mert ráment egy csomó időnk és talán még árban is többe leszünk).

Íme egy-egy saját képem az Andromédáról, az elsőt egy rögzített kompakt fényképezőgéppel készítettem, a másikat pedig már a Canon-nal. Azt hiszem belátható hogy a kompakt gép képe soha nem fogja megközelíteni a DSLR-t akárcsak távolról is, már csak a nagyon rövid beállítható expozíciós idő miatt sem (általában max 8-15 másodperc amit ezek a gépek engednek).

Androméda egy kompakt géppel

Androméda DSLR-rel

Továbbá, habár kezdőként én is reménykedtem benne, de a klasszikus Scopium bolygókamera sem alkalmas mélyég képek készítésére, lévén ez is csak egy átalakított webkamera, a maximum amit el lehet érni vele az annyi, hogyha találunk egy nagyon fényes csillagot akkor az egy halvány pöttyként látszik a fekete háttéren a kamera képén.

A másik tapasztalatom pedig az, hogy a DSLR-ből sem szükséges beszerezni a legújabb legdrágább modellt ha csak az asztrofotózás a cél, bőven megteszik az olcsóbb modellek is. Például az én 350D-m mellet volt szerencsém használni egy 1100D-t ami már rendelkezik a live view funkcióval (az LCD kijelzőn mutatja a képet a szokásos kereső helyett), nos az LCD kijelzőn nem látszott a csillagköd, míg a szabad szemes keresőjében igen, szóval ennek az extra funkciónak sem vettem volna hasznát az asztrofotózás során.

A fentieken kívül pedig ami még nagyon fontos az a jó “seeing”, azaz a jó látásviszonyok. Sajnos ilyenből nagyon kevés van egy évben, de korábban nem véletlen írtam a fagyos téli éjszakákat, nekem volt szerencsém olyan kristálytiszta éghez ezen a télen, hogy már 1 perces expozícióval is olyan képet tudtam készíteni amihez máskor 2-3 perc sem volt elég.

És akkor pár szó arról, hogy mi is a megfelelő felszerelés:
Az én tapasztalatom alapján, ha mélyég asztrofotózni akarunk, akkor ahhoz minimum szükséges egy EQ-3+óragép vagy GOTO, de ez tényleg a minimum, ha egy kicsit is komolyabban akarjuk venni a dolgot akkor egy EQ-5 vagy EQ-6 GOTO a szükséges mechanika (természetesen felfelé nincs limit ennél jobb is lehet). Tubus szempontjából egy 150/750-es (amilyen én használok) már egy jó kiindulópont, de ha komolyabb képeket is akarunk egy célszerü beszerezni egy 200/800-as asztrográfot. Ezen felül pedig a külső vezetés sem árt, ha szeretnénk 2-3 percnél hosszabb expozíciót egy képnek, de ez első körben még elhagyható.

Végül, de nem utolsósorban még egy “apróság”, amiről eddig nem volt szó, pedig legalább ugyanolyan fontos, ha nem jobban mint a felszerelés: a mélyég asztrofotózáshoz sok-sok idő, kitartás és tanulás szükséges.

Hogy mennyire fontos is a tanulás, azt a következő két képpel tudnám bemutatni. Mindkét kép pont ugyanazzal a felszereléssel készült és mindkettőt én magam készítettem, csak épp a bal oldali még az első próbálkozásaim egyike volt, míg a jobb oldali már nagyjából 4 hónappal később, rengeteg gyakorlás, utánaolvasás és kísérletezés után.

Orion 1

Orion 2

És ha már együtt van mind a távcső a mechanikával, mind a kamera és még az ég is megfelelő volt a képek készítéséhez, akkor se feledjük el, hogy digitális utómunkával olyan hihetetlen részleteket is elő lehet csalogatni a képekből amik elsőre nem is látszanak rajta.

Végül néhány általam készített kép a fenti felszereléssel a galériában (csak hogy lássuk, mire lehet számítani kezdőként):

Mélyég galéria

A digitális utómunkához illetve magáról az asztrofotózásról hasznos háttéranyagok:

Digitális mélyégfotózás

Éder Iván: képfeldolgozás mesterfokon

Advertisements

Comment hozzáadása

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: